Árnyékolás
A fény és az árnyék egymást határozzák meg, ahogy
egy hegyet is akkor látunk magasnak, ha van mellette mélység is. Ha a rajzunkon
csak középtónusok vannak, laposnak és élettelennek fog hatni, bármennyire is
pontos egyébként. A nézőre az erős kontrasztok, az árnyalatok széles skálája
tesz mélyebb benyomást, mert ettől látjuk a formát térbelinek,
Árnyékolás
A gömböt is a megfelelő fények és árnyékok teszik térbelivé a szemnek, különben csak egy szürke kört szemlélnénk. 1. Vetett árnyék: az a rész, ahol a tárgy találkozik az alatta lévő felszínnel, vagyis ezt a vizsgált tárgy veti egy másik tárgyra. 2. Önárnyék: az árnyék másik fajtája, mely magán a tárgyon keletkezik, méghozzá a fénnyel ellentétes oldalon, de nem a tárgy legszélén; vagyis a vetett árnyék és az önárnyék (mely a sötétszürke tónusnak felel meg az ötös színskálán) nem ér össze. Méghozzá azért nem, mert a
4. Visszavert fény elválasztja őket. Ez egy kis vékonyka sáv, ha nem figyeled meg alaposan, talán fel sem tűnik, viszont ha nem lenne ott, nem érzékelnéd gömbölyűnek és térbelinek a tárgyat. Ez a kis fény a felszínről vagy egy másik tárgyról verődik vissza, a skálán a világosszürkének felel meg.5. Csúcsfény: ezen a ponton éri közvetlenül a fény a tárgyat, tehát ez a legvilágosabb rész.
3. Középtónus: a tárgynak azon része, melyre nem hat közvetlenül se a fény, se az árnyék, voltaképpen a tárgy valódi színe.